A BEATLES MEGALAKUL�SA.

1959-ben alakult angol zenekar.

Eredeti fel�ll�s: John Lennon git�r, �nek;

Paul McCartney git�r, �nek;

George Harrison git�r, �nek;

Stuart Sutcliffe basszusgit�r;

Pete Best dob.

[photo]1761812[/photo]


A vil�g legismertebb �s a m�faj szempontj�b�l legjelent�sebb zenekara. T�bb k�nyvt�rnyi anyagot �rtak m�r �ssze r�luk, meg�rt�k mindazt ami megt�rt�nt �s azt is ami csak megt�rt�nhetett volna. �szint�n sz�lva igen neh�z a magunk szabta enciklop�dikus keretek k�z�tt maradva �rni r�luk. Olyan ez mintha Shakespeare �letm�v�t 30-40 mondatban int�zn�nk el, akkor amikor n�h�ny k�tet kellene. No de l�ssuk hogyan is alakult a Beatles �letp�ly�ja, r�viden. A banda Liverpoolban kezdete p�lyafut�s�t. A kik�t�v�rosba �rkez� tenger�szek, �zletemberek j�volt�b�l pezsd�lt meg a pop�let, miut�n az angol fiatals�g megismerkedett az amerikai rock and roll �s rythm and blues el�ad�k lemezeivel. Az iskolat�rsakb�l �s gyerekkori bar�tokb�l alakult The Silver Beatles a helyi sikerek ut�n Hamburgba szerz�d�tt, ahol a kik�t�i negyed �jszakai klubjaiban j�tszottak napi 8-10 �r�t. A rendk�v�l meger�ltet� munka - a tagok saj�t bevall�sa szerint is - nagyon j� iskol�nak bizonyult, s megteremtette azokat az alapokat, melyeken a hatvanas �vek elej�t�l a Beatles karrierje kibontakozott. T�bb hamburgi vend�gszerepl�s ut�n 1962-ben t�rtek vissza Liverpoolba, ahol az az�ta lebontott Cavern klubban j�tszottak. Itt fedezte fel �ket Brian Epstein, akinek lemez�zlet�ben m�r �rdekl�dtek a Beatles egyik NSZK-ban k�sz�lt felv�tele a My Bonnie ut�n. Id�k�zben Sutcliffe megv�lt az egy�ttest�l (1962-ben agytumorban meghalt), a basszusgit�ros posztot McCartney vette �t, s hamarosan tagcsere k�vetkezett be a dobos posztj�n is ahov� Ringo Starr ker�lt. A hetvenes �vekben az �js�g�r�k gyakran kerest�k meg a m�sodoszt�ly� lebujokban fell�p� Pete Bestet �s tett�k fel neki a rutinszer� k�rd�st: "Milyen �rz�s elszalasztani a legnagyobb lehet�s�get?!" , amire az ekkor m�r megt�rt �s megsavanyodott zen�sz sohasem volt hajland� v�laszolni. Epstein, miut�n meghallgatta a zenekart, elv�llalta menedzsel�s�ket, s Londonban megpr�b�lta lemezszerz�d�shez juttatni �ket. T�bb sikertelen pr�b�lkoz�s ut�n 1962-ben a Parlophone, �s szem�ly szerint George Martin producer l�tott fant�zi�t a zenekarban �s kik�rte �ket a hamburgi lemezc�gt�l, amely k�nny� sz�vvel mondott le r�luk, m�g b�natp�nzt sem k�vetelt. Val�sz�n�leg a m�sodik vil�gh�bor� �ta ez volt N�metorsz�g legnagyobb vesztes�ge. 1962 okt�ber�ben k�sz�lt els� kislemez�k, a Love Me Do az angol lista 17. hely�re ker�lt fel, majd az ezt k�vet� Please, Please Me m�r No 1. siker. Gyors egym�sut�nban tov�bbi h�rom kislemez: From Me To You, She Loves You, I Want To Hold Your Hand ker�l az �lre, s az �v v�g�n m�r egy �j korszak kezdet�r�l, a beatlemani�r�l besz�lnek. Az utols� angol siker r�v�n 1964-t�l Amerika is megnyitja kapuit az �j fenom�n el�tt, s hamarosan vil�gszerte a Beatlesr�l, illetve a beatkorszakr�l besz�lnek. 1964 els� fel�ben el�fordult, hogy a toplista els� helyein 5 Beatles dal szerepelt �s tov�bbi h�t felv�tel�k beker�lt a Top 50-be, mik�zben a nagylemezek list�j�t is Beatles LP-k vezett�k. Els� nagylemezeik 63-ban jelentek meg: Please Please Me �s a With The Beatles. Mindkett� els�pr� siker. A Beatles sikere nyom�n, angol beatzenekarok tucatjai keltek �t az �ce�non (Animals, Dave Clark Five, Kinks, Hollies, Rolling Stones, Herman's Hermits stb.) �s val�s�tott�k meg azt amit egyszer�en csak brit inv�zi�nak szoktak nevezni, d�nt�en befoly�solva �s �talak�tva nemcsak Amerika de az eg�sz vil�g sz�rakoztat�ipar�t, zen�j�t. A Beatles a rendszeresen kiadott lemezei mellett (1964 �s 69 k�z�tt a Penny Lane �s a Strawberry Fields Forewer kiv�tel�vel valamennyi felv�tel�k az angol lista �l�re ker�lt) olyan nagyszer�, a Beatles hiszt�ri�t nagyban n�vel� filmekben j�tszott mint az A Hard Day's Night 1964-ben �s a Help 1965-ben. 1965-ben munk�ss�guk elismer�sek�ppen, Wilson munk�sp�rti minisztereln�k javaslat�ra a kir�lyn�t�l lovagi c�met kaptak. Ebben az �vben p�ly�jukon mark�ns fordulat k�vetkezett be, megjelenik a Rubber Soul c�m� album amely zeneileg egy m�s, addig ismeretlen Beatlest mutat be. A korai Chuck Berry, Carl Perkins, Buddy Holly dalok ut�n, elt�volodva a rock and rollt�l, �sszetettebb, az �zleti szempontokat kev�sb� figyelembevev� zen�t produk�lta. Ennek a zenei korszaknak a cs�csa a Revolver c�m� album amely a kritikusok szerint is a zenekar legjobb albuma. A korszak �j zenei �s eszmei ir�nyzatait (pszichidelia, ragarock, Zen, flower-power) mag�ba olvaszt� �j zenei vil�got alak�tanak ki, amely ism�t �j korszakot nyit a m�faj t�rt�net�ben. A korongon term�szetesen megnyilv�nul Lennon radikalizmusa �s baloldali gondolkod�sa (k�t add�g megjelent k�nyv�ben In His Own Write �s A Spaniard In The Works-ban ezeket m�r kifejtette), valamint az a keleti filoz�fia melyet a csapat Maharishi gurun�l saj�t�t el Indi�ban. Ugyanennek a vonulatnak kiv�l� term�ke a k�vetkez� album is: Seargeant Pepper's Lonely Hearts Club Band. Mindek�zben csak �gy ontj�k a No 1-es sl�gereket: Ticket To Ride, Paperback Writer, Eleanor Rigby, All You Need Is Love, Hey Jude. 1967-ben gy�gyszert�ladagol�sban meghal Brian Epstein, s a zenekar tagjai meguk veszik k�zbe �gyeiket. Megalak�tj�k az Apple v�llalkoz�st, Magical Mystery Tour c�mmel tv-filmet k�sz�tenek, el�ad�kat (Mary Hopkins, Badfinger, Jackie Lomax) menedzselnek. 1968-ban jelenik meg a dupla White Album, s vele egyid�ben a Lady Madonna, amellyel ism�t a rock alapokhoz t�rnek vissza. T�bbf�le szempontb�l is korszakalkot�nak sz�m�t a Yellow Submarine c�m� rajzfilmj�k, amelynek sikere azonban meg sem k�zel�t� a korai Beatles filmek�t. Ebben az id�szakban a tagok k�z�tt fokozatosan romlik a viszony, amiben az anyagiakon t�l Lennon �s McCartney h�zass�ga is k�zrej�tszik. Mindketten k�l�n utakon kezdenek j�rni, sz�l� lemezeiket k�sz�tgetik. K�zben a vil�g figyelme Amerika fel� terel�dik ahol a hippi mozgalom �s Woodstock vonj�k magukra a reflektorf�nyt. A Beatles befoly�sa �s szerepe is cs�kken. Maguk a tagok is �rzik ezt, akik azonban az �j utakat m�s �s m�s ir�nyban keresik. M�g megjelenik k�t utols� albumuk, az Abbey Road �s a Let It Be, de ezt k�vet�en a ki�lez�d�tt szem�lyi �s gazdas�gi ellent�tek sz�tzil�lj�k a form�ci�t, amely 1970-ben felbomlott. A tagok sz�l�ban folytatt�k p�ly�jukat, s b�r t�bbsz�r sz�ba ker�lt a Beatles �jraegyes�t�se, a val�s�gban erre soha nem ker�lt sor. A rajong�k ilyen t�pus� �lmodoz�s�nak vetett v�get az a mer�nylet mely 1980 december 8-�n v�get vetett John Lennon �let�nek. Innent�l kezdve a Beatles egy legenda, amely az�rt m�g szolg�l meglepet�sekkel, hiszen a sok kiadv�ny ellen�re m�g mindig vannak ki nem adott felv�telek. A Beatles egy csoda amely azonban az el�d�kb�l t�pl�lkozott, �k �sszegezt�k �s mondt�k ki a dolgok l�nyeg�t a megfelel� id�ben �s megfelel� helyen. Igen a gy�kerekb�l t�pl�lkozott, az �si bluesb�l, a rock and rollb�l, a hatvanas �vek elej�n kialakult ezernyi liverpooli zenekar �ltal kibocs�jtott hangokb�l. Azt a t�nyt azonban senki nem vitathatja, hogy a Lennon-McCartney p�ros korunknak leginvenci�zusabb, a maga m�faj�ban forradalmi �j�t�sokat alkot� �s legterm�kenyebb szerz�kett�se volt, �s marad m�g hossz� id�n kereszt�l.
J� h�r, hogy a Kossuth Kiad� gondoz�s�ban megjelent a Beatles Antol�gia, amely kiadv�ny hi�nyp�tl� a piacon.

Nagylemezek:
Please, Please Me (19637)[photo]1761821[/photo]

With The Beatles (1964.)

A Hard Day's Night (1964.)

Beatles For Sale (1964.)

Help! (1965.)

Rubber Soul (1965.)

Revolver (1966.)

Sergeant Pepper's Lonely Hearts Club Band (1967.)[photo]1761833[/photo]

Magical Mystery Tour (1967.)

The Beatles / White Album (1968.)

Yellow Submarine (1968.)

Abbey Road (1969.)

Let It Be (1970.)

East Coast Invasion (1987.)

West Coast Invasion (1987.)

Box Set (1988.)

Not A Second Time (1989.)

Conquer America (1991.)

Early Beatlemania (1993.)

Beatles Tapes (1995.)

John Lennon Forever (1995.)[photo]1761866[/photo]

Anthology (1995.)

Thing We Said Today Walking (1995.)

Anthology 2. (1996.)

Savage Young In Hamburg 1961 (1996.)[photo]1761871[/photo]

Anthology 3. (1996.)

Beatles Tapes IV - 64 Hong Kong (1997.)

Quote Unquote Vol. 2 (1998.)

Savage Young Beatles (2000.)

[photo]1761876[/photo][photo]1761882[/photo]
[photo]1761887[/photo] 

M�SIK BEJEGYZ�S.

The Beatles

The Beatles[photo]1766400[/photo]
The Fabs.JPG
Az egy�ttes 1964-ben
Fenn: John Lennon, Paul McCartney
Lenn: George Harrison, Ringo Starr
Inform�ci�k
Eredet Egyes�lt Kir�lys�g
Akt�v �vek 1960–1970
M�faj Rock
Pop
Rock and Roll
Kiad� Parlophone
Capitol Records
Apple Records
Honlap www.thebeatles.com
Tagok
John Lennon
Paul McCartney
George Harrison
Ringo Starr
Kor�bbi tagok
Pete Best
Stuart Sutcliffe
Jimmy Nicol (helyettes)

A Beatles volt a rockzene legnagyobb hat�s� �s legsikeresebb zenekara, akik 2004 v�g�ig vil�gszerte t�bb mint 1,3 milli�rd lemezt adtak el – t�bbet, mint b�rki m�s. A m�v�szetek b�rmely �g�t is n�zz�k, kevesen voltak, akik n�pszer�s�g�kh�z, kritikai elismerts�g�kh�z �s sz�lesk�r� kultur�lis hat�sukhoz m�rhet�ek.

A Beatles tagjai John Lennon (�nek, ritmusgit�r, billenty�s hangszerek), Paul McCartney (�nek, basszusgit�r, zongora), George Harrison (sz�l�git�r) �s Ringo Starr/eredeti nev�n Richard Starkey/ (do voltak; mindannyian az angliai Liverpoolban sz�lettek. A zenekar els�dleges dalszerz�i Lennon �s McCartney voltak. Karrierj�k sor�n kiadott lemezeik t�bbs�g�nek a producere George Martin volt. Menedzser�k 1967-ben bek�vetkezett hal�l�ig Brian Epstein volt.

A Beatles t�bb elad�si rekordot is fel�ll�tott �s t�bb mint �tven Top 40-es kislemez�k jelent meg. Az els� brit zenekar volt, mely folyamatos n�pszer�s�gre tett szert az USA-ban, nem kevesebb, mint 27 1. helyezett dalt jegyezve csak Nagy-Britanni�ban �s az USA-ban; ennek k�sz�nhet�en a Beatles a 20. sz�zad legsikeresebb zenekara lett. Az EMI 1985-�s becsl�sei szerint addigra m�r t�bb mint egymilli�rd lemezt adtak el vil�gszerte. „Yesterday” c�m� daluk a modern kori zenet�rt�net legt�bbsz�r feldolgozott dala (t�bb mint 3000 v�ltozata l�tezik).

Legkor�bbi szerzem�nyeik rock and roll �s R&B-gy�ker� popdalok, n�ha ballad�k voltak. Az �vek sor�n zeneszerz�kk�nt �s el�ad�kk�nt is egyre �sszetettebb� v�ltak. Rengeteg st�lust kipr�b�ltak, t�bbsz�r egybeolvasztottak n�h�nyat. Dalaik siker�nek k�z�ppontj�ban a mel�dia �llt. A sz�mtalan st�lus ellen�re dalaik v�djegye az �nek �s a vok�l min�s�ge volt. A pop �s rock mellett folk, country, rockabilly, blues, soul, doo-wop �s sok m�s is vegy�lt zen�j�kbe. T�bb �j zenei ir�nyzatnak voltak az �tt�r�i, ezek k�z� tartozik a pszichedelia („Strawberry Fields Forever”) �s a hard rock („Helter Skelter”, „Revolution”). Szint�n el�sz�r haszn�ltak dalaikban komolyzenei megold�sokat, nagyzenekari hangszereket, vagy �ppen egy eg�sz nagyzenekart.

1963-as felt�n�s�k igazi szenz�ci�t jelentett az Egyes�lt Kir�lys�gban, fiatal, sikoltoz� �s �juldoz� l�nyok t�megei k�vett�k �ket; a brit sajt� a jelens�gre a „Beatlem�nia” nevet akasztotta. Ez 1964 elej�re �tterjedt �szak-Amerik�ra �s az egy�ttes hamarosan vil�gszerte n�pszer� lett. �t �v alatt korai sikereik k�ts�gtelen�l egyszer� zen�j�t (mint a „She Loves You” �s az „I Want to Hold Your Hand”) m�v�szi, ig�nyes dalokk� fejlesztett�k (mint a Revolver, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band �s az Abbey Road albumok sz�mai). �k �rt�k a dalaikat, feszegett�k a st�di�k felv�teli lehet�s�geinek hat�rait, minden lemez�k �j, addig p�lda n�lk�li min�s�get �rt el – mindezekkel hossz�t�v� befoly�st gyakoroltak a popzen�re. Filmeket k�sz�tettek, a sajt� minden l�p�s�ket k�vette �s mintegy szimbolikus vezet�i lettek az 1960-as �vek ellenkult�r�j�nak, nyilv�nosan kutatva a keleti miszticizmust, a tudatm�dos�t� szereket �s a forradalmi politik�t.

Az egy�ttes 1970-ben oszlott fel.
Tartalomjegyz�k
[elrejt�s]

* 1 T�rt�net�k
* 2 1970-napjainkig: A The Beatles ut�n
* 3 A st�di�munka fejl�d�se
* 4 Filmek
* 5 Eredm�nyek
* 6 Zen�j�k
* 7 �rdekess�gek
* 8 Diszkogr�fia
* 9 Magyar nyelven megjelent k�nyvek
* 10 K�ls� hivatkoz�sok

T�rt�net�k [szerkeszt�s]
Az Indra Club, ahol a Beatles el�sz�r j�tszott miut�n meg�rkeztek Hamburgba

John Lennon 1956 nyar�n alak�totta a Quarrymen nev� skiffle zenekart. 1957. j�lius 6-�n egy rendezv�nyen l�ptek fel �s ekkor tal�lkozott Paul McCartneyval, aki hamarosan csatlakozott hozz�juk. 1958-ban egy ifj� git�ros, George Harrison ker�lt az egy�ttesbe, amely k�l�nb�z� neveken j�tszott. 1960-ban Hamburgba utaztak, ahol meg�llapodtak a The Beatles n�v mellett. Stuart Sutcliffe ekkoriban, 1960–61-ben szint�n vel�k j�tszott, �s hat�ssal volt megjelen�s�kre, st�lusukra. Menedzserk�nt id�nk�nt Allan Williams vagy Sam Leach dolgozott vel�k, am�g 1962-ben Brian Epstein v�glegesen �t nem vette ezt a szerepet.

Seg�ts�g�vel szerz�dtek az EMI lemezkiad� Parlophone csoportj�hoz. Az ekkor m�r k�t �ve vel�k j�tsz�, Pete Best nev� dobosukat elk�ldt�k a nagyobb gyakorlattal rendelkez� Ringo Starr kedv��rt.

A „Beatlem�nia” Nagy-Britanni�ban kezd�d�tt 1963. okt�ber 13-�n: ekkor adtak telev�zi� k�zvet�tette koncertet a londoni Palladiumban. Hamarosan �tterjedt az Egyes�lt �llamokra, az Ed Sullivan Showban val� fell�p�sek hat�s�ra. A popzenekar vil�gm�ret� szenz�ci� lett, �r�si rajong�t�borral �s d�h�dt t�mad�sokkal a kultur�lis kritika �s elismert el�ad�k, mint Frank Sinatra r�sz�r�l a zen�j�ket (amelyet faragatlannak �s zeneietlennek min�s�tettek) vagy megjelen�s�ket (botr�nyosan hossz� hajukat) illet�en.

1964-ben a Billboard 100-as sl�gerlist�j�n az �t vezet� helyet foglalt�k el; ezt a teljes�tm�nyt az�ta sem siker�lt senkinek sem megism�telni.
A Beatles a JFK Rep�l�t�ren, New Yorkban, 1964. febru�r 7-�n

1965-ben az MBE (Member of the Order of the British Empire; a Brit Birodalom Rendj�nek tagja) �rdemrend �t�dik oszt�ly�val t�ntett�k ki �ket, amely ugyan m�g nem j�r lovagi c�mmel, de �gy is el�g nagy vihart kavart. Szerint�k ez nem is nekik j�rna, hanem menedzser�knek, miszerint MBE=Mr.Brian Epstein. Lennon �s Harrison ebben az �vben kezdtek k�s�rletezni az LSD-vel, McCartney 1966-ban k�vette �ket. S k�s�bb a Lucy in the Sky with Diamonds c. sz�mukat be is tiltatt�k, mert �gy tal�lt�k, hogy a dal k�b�t�szerre buzd�tja a fiatalokat.

Lennon egy �ri�si botr�nyt kiv�lt� interj�ban kijelentette, hogy a kereszt�nys�g haldoklik, �s hogy a „Beatles n�pszer�bb, mint J�zus” K�s�bb, a heves b�r�latokat k�vet�en egy sajt�t�j�koztat�n bocs�natot k�rt, mert a Beatles dalait tilt�list�ra tett�k az amerikai r�di�k, a d�li �llamokban nyilv�nosan �gett�k el lemezeiket �s olyan radik�lis csoportokt�l kaptak fenyeget�seket, mint a Ku Klux Klan.

Utols� hivatalos koncertj�ket San Francisc�ban adt�k 1966. augusztus 29-�n; ezek ut�n a lemezekre koncentr�ltak. Kompoz�ci�ik �s zenei k�s�rleteik megn�velt�k m�v�szi elismerts�g�ket, mik�zben meg�rizt�k �ri�si n�pszer�s�g�ket. P�nz�gyi helyzet�k azonban rosszabbodni kezdett menedzser�k, Brian Epstein 1967-es hal�la ut�n, �s a zenekar kezdett sz�tesni. Utols�nak min�s�thet� koncertj�k egy, az Apple st�di� tetej�n t�rt�n� �l� fell�p�s 1969 janu�rj�ban, amelynek a felv�telei v�g�l a Let It Be albumon jelentek meg. 1969-ben vett�k fel utols� val�ban k�z�s albumukat, az Abbey Roadot (b�r 1970-ben t�bb, kor�bban felvett sz�mot dolgoztak �t �s jelentettek meg a Let It Be lemezen) 1970-ben hivatalosan is feloszlottak �s Lennon 1980-as hal�l�val az �jraegyes�l�s minden rem�nye elveszett. Ett�l f�ggetlen�l t�rt�nt egy „virtu�lis” egyes�l�s, mert 1995-ben k�t, eredetileg Lennon-felv�telt, a „Free as a Bird”-�t �s a „Real Love”-ot a Beatles egykori tagjai �tdolgoztak, �s megjelentett�k az egy�b, kiadatlan anyagokat tartalmaz� albumukon �s a kapcsol�d� dokumentumfilmen, a „The Beatles Anthology” projekt keret�ben.
1970-napjainkig: A The Beatles ut�n [szerkeszt�s]
Az Apple Records �p�lete a Savile Row 3 sz�m alatt
John Lennon szobra Liverpoolban

A zenekar hivatalos feloszl�sa el�tt �s ut�n, mind a n�gy Beatle jelentetett meg sz�l�albumot, bele�rtve Lennon John Lennon/Plastic Ono Bandj�t, McCartney McCartney-j�t, Starr Sentimental Journey-j�t �s Harrison All Things Must Pass-�t. Egyes albumaik tartalmaznak egy�ttm�k�d�seket alap�t� Beatles tagokkal; Starr Ringoja (1973) az egyetlen ami tartalmaz kompoz�ci�kat, el�ad�sokat a mind a n�gy�kt�l, hab�r k�l�n sz�mokban. Harrison megmutatta a szocio-politikai tudatoss�g�t, �s tiszteletet szerzett mikor megtartotta a Concert for Bangladesht New York City-ben, 1971 augusztus�ban, sok neves k�zrem�k�d� muzsikust�rssal, k�zt�k az indiai szit�r mester Ravi Shankarral.

Egy 1974-es kiadatlan jammel�si szakaszon k�v�l (k�s�bb a A Toot and a Snore n�ven v�lt ismertt�) Lennon �s McCartney nem r�gz�tettek egy�tt semmit.

Az 1975-ben a The Beatles szerz�d�s�nek lej�rata idej�n Az EMI-Capitollal, az American Capitol kiad� sietett p�nzre v�ltani a rengeteg Beatles vagyonr�szt, az csapat kreat�v vezet�j�t�l, �gy kiadtak �t LP-t: a Rock 'n' Roll Musicot (�ssze�ll�t�s a gyorsabb sz�maikb�l), a The Beatles At The Hollywood Bowlt (r�szleteket tartalmaz k�t kiadatlan koncertr�l a Hollywood Bowlban), a Love Songst (�ssze�ll�t�s a lassabb sz�maikb�l), a Raritiest(�ssze�ll�t�s olyan sz�mokb�l amiket nem adtak ki az USA-ban) �s a Reel Musicot (�ssze�ll�t�s olyan dalokb�l amik a filmjeikben hangzottak el). Volt m�g egy nem EMI-Capitol kiad�s isLive! at the Star-Club in Hamburg, Germany, 1962 c�mmel, ami a zenekar egy korai koncertj�r�l val� felv�tel a Star-Clubban, Hamburgban nem t�l j� min�s�g� szallagon. Ezen feloszl�s ut�ni LPk-b�l csak a Hollywood Bowl LP-t hagyta j�v� mindegyik egy�ttestag. Az eredeti brit CD-k amerikai kiad�s�n k�v�l 1986-ban, ezeket a Capitol American �ssze�ll�t�s LP-ket t�r�lt�k a Capitol katal�gusb�l.

1980. december 8-�n New York City-ben Mark David Chapman lel�tte John Lennont,az �r�lt rajong� m�g napjainkban is b�rt�nben van. A liverpooli "Imagine" eml�km�h�z rengetegen j�rnak zar�ndokolni. 1981 m�jus�ban George Harrison kiadta „All Those Years Ago” c�m� kislemez�t ami Harrison Beatlesszel t�lt�tt idej�r�l sz�lt. Egy h�ttel Lennon hal�la el�tt vett�k fel, Starr dobolt rajta, k�s�bb �jraszinkroniz�lt�k �j sz�veggel Lennon tisztelet�re. Paul �s Linda McCartney k�s�bb k�zrem�k�dtek mint h�tt�rvok�losok a sz�mhoz.

A BBC-nek sok Beatles felv�tele van, f�leg st�di�ban k�sz�ltek 1963 �s 1968 k�z�tt. Ennek az anyagnak a java adta az alapj�t az 1988-as r�di� dokumentum sorozatnak a The Beeb's Lost Beatles Tapesnek. 1989-ben t�bb kiv�g�s a Beatles munkafolyamatb�l felt�nt a r�di� sorozatban a The Lost Lennon Tapesben. K�s�bb, 1994-ben a legjobb BBC felv�teleket �tadt�k az Emi-nek aki kiadta �ket Live at the BBC c�men.

1988-ban a Beatlest beiktatt�k a Rock and Roll Hall of Fame-be. Beiktat�suknak est�j�n, Harrison �s Starr jelentek meg �tvenni a d�jat, Lennon �zvegy�vel Yoko On�val �s k�t fi�val. McCartney t�vol maradt, �s kiadott egy sajt�nyilatkozatot amiben „fel nem oldott neh�zs�gekre” hivatkozott Harrisonnal, Starr-ral �s Lennon �llapot�val kapcsolatban. Sz�l�ban Lennont 1994-ben, McCartney-t 1999-ben Harrisont pedig 2004-ben iktatt�k be.
A st�di�munka fejl�d�se [szerkeszt�s]

A producer George Martinnak nagy szerepe volt sikereikben. Sokat k�s�rletezett, hogy el�hozza a zenekarban rejl� lehet�s�geket. Egy gyeng�bb producer r�juk er�ltette volna n�zeteit �s megg�tolta volna az �ltala felismert �s b�tor�tott tehets�g �rv�nyes�l�s�t. Kor�bbi munk�inak (p�ld�ul a sk�t zen�t j�tsz� Jimmy Sanddel vagy a parodista Goon�kkal) k�sz�nhet�en nyitott szeml�let�, k�s�rletez� kedv� volt, aminek k�vetkezt�ben az egy�ttes sokat fejl�d�tt. Mivel a Beatles tagjai rajong�i voltak a Goon Shownak, Martin vel�k val� kapcsolata nagy benyom�st tett r�juk.

N�pszer�s�g�k cs�cs�n, az 1960-as �vek k�zep�n, k�t filmmel a h�tuk m�g�tt (Egy neh�z nap �jszak�ja �s a Help!) az egy�ttes befejezte a turn�z�st. Nem volt k�nny� sok ezer sikoltoz� rajong� el�tt fell�pni, akik rendszerint akkora zajt csin�ltak, hogy a zen�t nem lehetett t�le hallani, ez�rt 1966-ban abbahagyt�k a koncertez�st �s a lemezk�sz�t�sre koncentr�ltak.

A folyamatosan �j zenei hangz�s keres�se, k�b�t�szerek hat�sa �s a st�di�k technikai fejl�d�se olyan albumokat hozott l�tre, mint a mai napig klasszikusnak sz�m�t� Revolver (1966) �s Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (1967). K�l�n�sen figyelemrem�lt�ak az olyan felv�teli „tr�kk�k”, mint a hangszerkeszt�s, a szokatlan mikrofonelhelyez�sek, v�ltoz� felv�teli sebess�gek mellett, hogy addig a popzen�ben nem haszn�lt hangszerek jelentek meg lemezeiken, von�sok �s r�zf�v�sok egyar�nt, indiai hangszerek, mint a szit�r, �s elektronikus zenei alkalmaz�sok, mint a mellotron �s a szintetiz�tor.

Egyre nagyobb gondot ford�tottak saj�t produkci�ikra. Paul McCartney n�vekv� dominanci�j�nak is szerepe volt azokban a fesz�lts�gekben, amelyek v�g�l az egy�ttes sz�tes�s�hez vezettek.

A n�pszer�s�g egyre terhesebb volt sz�mukra �s a The Beatles ("Feh�r Album&quot megjelen�s�nek idej�re nagyon k�zel ker�ltek a feloszl�shoz: a zenekar tagjai t�bb sz�mot egyed�l vettek fel, Ringo Starr pedig a felv�telek k�zep�n k�t h�tre elt�nt a st�di�b�l. 1970-re v�gleg b�cs�t mondtak egym�snak �s mindegyik�k megkezdte sz�l�karrierj�nek �p�t�s�t, v�ltoz� sikerrel.

L�sd m�g: A Beatles st�di�munk�i

Filmek [szerkeszt�s]

Filmkarrierj�k az Egy neh�z nap �jszak�ja c�m� (t�bbsz�r a Marx fiv�rek munk�ihoz hasonl�tott) 1964-es v�gj�t�kkal kezd�d�tt. Rendez�je az a Richard Lester volt, aki a telev�zi�s Goon Show-t is rendezte; ezt a filmet fekete-feh�rben �s dokumentumszer�en k�sz�tett�k. 1965-ben forgatt�k a Help! c�m�, sz�nes, fantasztikus filmet, egzotikus helyeken, t�m�ja egy James Bond-st�lus� svindli k�r�l bonyol�dik. A Magical Mystery Tour az amerikai �r�, Ken Kesey LSD ir�nyults�g� buszt�r�j�nak hat�s�ra k�sz�lt, de a kritika a brit t�v�bemutat� idej�n, 1967-ben f�ldbe d�ng�lte. M�ra a klasszikus kultuszfilmek k�z� emelkedett.

A S�rga tengeralattj�r� c�m� anim�ci�s film nem sokkal ezut�n k�sz�lt, de maguk a zenekar tagjai viszonylag kev�ssel j�rultak hozz�: egy �l�szerepl�s epil�gusban kaptak szerepet �s n�gy �j dalt is adtak, de ebb�l az egyik, az „Only A Nothern Song” a Sgt. Pepper egyik kimaradt sz�ma volt. Ett�l f�ggetlen�l a kritika �nnepelte a rajzfilm mer�sz, innovat�v grafikai st�lus�t �s humor�t, csak �gy, mint a filmzen�t.

1969-ben forgatt�k a Let It Be-t, amely a csapat hanyatl�s�nak dokumentuma; zen�je az azonos nev� albumon jelent meg, amit m�g az Abbey Road el�tt vettek f�l. Ez lett az utols� lemez�k, hosszas szerz�d�ses huzavon�val �s Phil Spector producer kont�rmunk�j�val megsp�kelve. �rdekes momentum, hogy a film�rt 1971-ben elnyert�k az Amerikai Filmakad�miai D�j�t, ismertebb nev�n az Oscar-t az eredeti dalbet�tek kateg�ri�ban. �m nem n�v szerint lett oda�t�lve a tagoknak a d�j, hanem mint "The Beatles" lettek megnevezve gy�ztesk�nt. A d�j�tad�n azonban nem voltak jelen, Quincy Jones ismert afro-amerikai zeneszerz� vette �t helyett�k.

2007-ben megjelent Across The Universe musical-filmben 33 Beatles dal sz�lal meg, �s a szerepl�k nevei is egy-egy dalb�l ismer�sek.(F�szerepl�k: Jude/Hey Jude, Lucy/Lucy In The Sky With Diamonds). A film k�sz�t�s�b�l az egy�ttes tagjai nem vett�k ki a r�sz�ket, a st�blist�n �gy vannak felt�ntetve, mint a dalok szerz�i.
Eredm�nyek [szerkeszt�s]

B�r tagjai viszonylag r�vid id�t t�lt�ttek egy�tt, a Beatles j� n�h�ny vil�grekordot �ll�tott fel, melyeknek egy r�sz�t m�ig sem d�nt�tt�k meg.

* A vil�g legsikeresebb el�ad�i, miut�n az EMI becsl�se szerint t�bb mint egymilli�rd lemezt/CD-t/kazett�t adtak el vil�gszerte
* �k kapt�k a legt�bb platinalemezt (egyed�l az Egyes�lt �llamokban tizenh�rmat)
* T�bb listavezet� sz�muk volt, mint b�rmely m�s egy�tesnek (Ausztr�li�ban 23, Hollandi�ban 23, Kanad�ban 22, Norv�gi�ban 21, az Egyes�lt �llamokban 20, Sv�dorsz�gban 18). �rdekes m�don m�g t�bb daluk beker�lhetett volna ebbe a poz�ci�ba, nem egy esetben ugyanis egym�ssal versenyeztek. P�ld�ul a "Penny Lane"-t �s a "Strawberry Fields Forever"-t egyszerre, „dupla A-oldalas” kislemezk�nt adt�k ki, ami az �rt�kes�t�si adataik �s a r�di�id� megoszt�s�t okozta a k�t dal k�z�tt. M�g �gy is el�rt�k a lista m�sodik hely�t.
* T�bb listavezet� nagylemez�k volt, mint b�rmely m�s zenekarnak (az Egyes�lt �llamokban 19, az Egyes�lt Kir�lys�gban 15)
* �k t�lt�tt�k a legt�bb id�t a sl�gerlist�k �l�n (174 hetet az Egyes�lt Kir�lys�gban, 132 hetet az Egyes�lt �llamokban)
* �v�k – a megjelen�st k�vet� els� heti elad�sok alapj�n sz�m�tva – a legsikeresebb dupla album (az Anthology 1-b�l 855 473 darabot adtak el 1995. november 21. �s 28. k�z�tt)
* Sl�gerlista-helyez�sek tekintet�ben Lennon �s McCartney a legsikeresebb dalszerz�k. Az Egyes�lt �llamokban McCartneynak 32, Lennonnak 26 listavezet� sz�ma volt, ebb�l 23-at k�z�sen jegyeztek; az Egyes�lt Kir�lys�gban McCartney 28, Lennon 29 sz�ma ker�lt ilyen poz�ci�ba, ezekb�l 25 volt k�z�s szerzem�ny.
* 1964. �prilis 4-�n a Billboard sl�gerlist�j�n a Beatles foglalta el az els� �t helyet. Ez m�s el�ad�nak az�ta sem siker�lt. A dalok a "Can't Buy Me Love", "Twist and Shout", "She Loves You", "I Want to Hold Your Hand", �s a "Please Please Me" voltak.
* A k�vetkez� h�ten, �prilis 11-�n a 100-as list�n 14 a Beatles dala volt. Ezzel megt�rt�k a kor�bbi cs�cstart�, Elvis Presley 1956. december 19-�n fel�ll�tott rekordj�t, aki 9 dallal szerepelt a 100-as list�n.
* A "Yesterday" a legt�bbsz�r feldolgozott dal a k�nny�zene t�rt�net�ben, erre t�bb mint 3000 alkalommal ker�lt sor. Ezzel beker�lt a Guinness Rekordok K�nyv�be. Ezen k�v�l ez a nemzetk�zi r�di�z�s t�rt�net�nek legt�bbet j�tszott sz�ma is.
* Az "I Want To Hold Your Hand" volt a leggyorsabban fogy� kislemez: az Egyes�lt �llamokban 3 nap alatt 250 ezer, az Egyes�lt Kir�lys�gban k�t h�t alatt egymilli� darabot adtak el bel�le (az els� 2 nap sor�n csak New York v�ros�ban �r�nk�nt t�zezret v�s�roltak bel�le a rajong�k)
* A "Can’t Buy Me Love" kislemez�re adt�k le eddig a legt�bb el�rendel�st: az Egyes�lt �llamokban 2,1 milli� darabot (a megjelen�s napj�n 940 225 darabot v�s�roltak bel�le)
* Az Egyes�lt Kir�lys�gban a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band minden id�k legjobban v�s�rolt albuma (t�bb mint 4,5 milli� eladott darabbal.)
* 1965-�s, Shea Stadion-beli koncertj�kkel �j rekordot �ll�tottak fel a koncertl�togat�k sz�m�val (t�bb mint 55 600 ember) �s bev�tel�vel. Ez volt a k�nny�zene t�rt�net�ben az els� koncert, amelyre stadionban ker�lt sor, nem sz�nh�zban vagy koncertteremben. * Minden n�zetts�gi rekordot megd�nt�ttek az Ed Sullivan Show-ban t�rt�nt fell�p�s�kkel: az ad�s t�bb mint 70 milli� n�z�t vonzott. A legenda szerint m�g a b�nesetek sz�ma is visszaesett ebben az id�szakban, b�r ez a h�resztel�s k�s�bb hamisnak bizonyult.
* 1965. j�nius 12-�n a Beatles tagjai megkapt�k az MBE (A Brit Birodalom Tagja) �rdemrendet.
* A Beatles az egyetlen, aki �tsz�r szerepel az Egyes�lt Kir�lys�g 100 legsikeresebb kislemez�nek list�j�n. Rajtuk k�v�l egyetlen el�ad� sem szerepel kett�n�l t�bb sz�mmal rajta.

Zen�j�k [szerkeszt�s]

A Beatlesre igen kev�ss� hatott a blues (nem �gy, mint kort�rs�ra, a Rolling Stonesra). B�r zen�j�k nagyon k�l�nb�z� forr�sokb�l t�pl�lkozott, val�di gy�kere a popzene volt. Saj�tos �nekharm�ni�iban felfedezhet� a korai Motown m�v�szeinek hat�sa; legink�bb val�sz�n�leg Chuck Berry zen�je a Beatles hangz�s�nak eredete (a "Roll Over Beethoven"-t �s a "Rock And Roll Music"-ot feldolgozt�k korai lemezeiken, de koncerten m�s sz�mokat is j�tszottak t�le). Berry hat�sa k�s�bb is nyilv�nval�, olyan sz�mok eset�n, mint az "Everybody's Got Something to Hide Except Me And My Monkey" (1968) vagy a "Come Together" (1969). Amikor a "Come Together" megjelent, Chuck Berry jogut�dja beperelte John Lennont szerz�i jogok s�rt�se miatt azzal, hogy nagyon hasonl�t a "You Can't Catch Me"-re. A per megegyez�ssel v�gz�d�tt, �s Lennonnak k�s�bb lehet�s�ge ny�lt n�h�ny Berry-dal feldolgoz�s�ra.

N�h�nyan �ll�tj�k, hogy a Beatlest legink�bb befoly�sol� m�v�sz Elvis Presley volt. Ez k�ts�ges. Paul McCartney egy interj�ban azt mondta, hogy Elvis �bresztette fel az �rdekl�d�s�t a git�r ir�nt �s John Lennon is szerette a zen�j�t. M�sok szerint viszont Elvis annyira kis m�rt�kben fedezhet� fel az egy�ttes hangz�s�ban, sz�maik st�lus�ban, �s mivel olyan sz�les k�rb�l tal�lhatunk r�juk hat� zenei st�lusokat, mint pop, R&B, soul �s korai rock, hogy John �s Paul ezt nyilv�nval�an m�s el�ad�kt�l is �tvehett�k �s Paul biztosan sz�mtalan m�s okb�l is git�rt ragadott volna.

Mindannyian nagyon szerett�k Little Richard sz�mait �s n�h�ny dalukban – k�l�n�sen karrierj�k elej�n – �k is haszn�lt�k a r� jellemz� fejhangokat. 1962-ben egy�tt turn�ztak Hamburgban, �s a Star Clubban egy�tt adt�k el� a "Long Tall Sally"-t. Ez a dal a Beatles �lland� koncertsz�mai k�z� tartozott, �s a McCartney-f�le feldolgoz�s�t (amely k�l�nb�z� v�logat�slemezeken jelent meg, ill. Amerik�ban a The Beatles' Second Album-on) Paul legjobb rock�nekesi teljes�tm�ny�nek tartj�k.

Elismerten fontos szerepe volt McCartney zenei fejl�d�s�ben Brian Wilsonnak a Beach Boys-b�l. Wilson elmes�lte, hogy a Rubber Soul amerikai verzi�ja inspir�lta a Pet Sound album elk�sz�t�s�re, aminek hat�s�ra McCartney kital�lta a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band koncepci�j�t. M�sik p�lda a "Back in the USSR", amely a Beach Boys "California Girls" c�m� sz�m�ra val� utal�sokat tartalmaz.

Az Everly Brothers szint�n nagy hat�ssal voltak a Beatlesre. John �s Paul folyamatosan ut�nozni pr�b�lt�k Don �s Phil Everly j�l felismerhet� kett�s harm�ni�it. Az 1962-es "Love Me Do" �s "Please Please Me" felv�telek vok�lis r�sze sokat k�sz�nhet az Everly�k "Cathy's Clown" (1960) c�m� sz�m�ban felbukkant �jdons�gnak. Egy�bk�nt a "Cathy's Clown" volt az els� olyan dal, amelyik egyszerre volt listavezet� az Atlanti-�ce�n mindk�t partj�n.

Gerry Coffin �s Carol King zen�j�t is meg kell eml�teni, akik h�th�ros �t�rt haszn�ltak. A Beatles megk�s�relte az � sz�maik kifinomults�g�t Buddy Holly, Berry �s egy�b korai rock and roll el�ad�k egyszer�s�g�vel vegy�teni. Lennon �s McCartney dalszerz�i egy�ttm�k�d�s�t Goffin �s King kapcsolata inspir�lta �s indul�sukkor arr�l �lmodtak, hogy olyanok lesznek, mint �k.

John Lennon kezdeti st�lusa sokat k�sz�nhet Buddy Hollynak �s Roy Orbisonnak ("Misery" (1963) �s "Please Please Me" (1963)). "That'll Be the Day" volt az els� dal, amelyiket Lennon megtanult j�tszani �s �nekelni, �s els� dalaik el�gg� hasonl�tottak hozz�. McCartney beismerte, hogy "Legal�bb az els� negyven, �ltalunk �rt dal Buddy Holly hat�s�ra sz�letett". Lennon nyilatkozata szerint "Buddy Holly elfogadhat�v� tette, hogy valaki szem�veget viselt. �N voltam Buddy Holly". M�g a Beatles elnevez�se is a zen�sz egy�tes�nek, The Crickets (T�cs�k) nev� zenekar�ra utalt. A Beatles 65 albumon szerepelt egy Holly-feldolgoz�s, a "Words of Love".

Miut�n megismerkedtek Bob Dylan m�veivel, Lennon a folkzene hat�sa al� ker�lt ("You've Got To Hide Your Love Away" �s "Norwegian Wood&quot, majd a pszichedelikus zene fel� ir�ny�totta az egy�ttest ("Strawberry Fields Forever", "Tomorrow Never Knows" �s "I Am the Walrus&quot. A Beatles karrierj�nek k�s�i szakasza sor�n Lennon �rdekl�d�se visszat�rt a korai rockzen�hez ("Don't Let Me Down" 1969-b�l).
Hang lej�tsz�sa
Beatles eleanor rigby.ogg

Paul McCartney legjobban tal�n a zenekar romantikus ballad�inak �r�jak�nt ismert, kezdve az 1965-�s "Yesterday"-jel. Olyan m�v�szi �s �j form�tum� dalok k�t�dnek a nev�hez, mint az "Eleanor Rigby" �s a "She's Leaving Home". Egyre ink�bb az R&B hat�sa al� ker�lt, a fejl�d�s nyomon k�vethet� az "I Saw Her Standing There"-t�l (1963) a "Lady Madonna"-ig (1968). A "Helter Skelter" (1968) – mely egy korai heavy metal m�nek is tekinthet� – szint�n Paul szerzem�nye. Nagyszer�en b�nt a zongor�val, �s a billenty�s hangszerek fontos szerepet j�tszottak mind zeneszerz�i, mind el�ad�i karrierje sor�n. �rdekes m�don sem McCartney, sem Lennon nem tanultak meg kott�t olvasni.

George Harrison korai git�rst�lusa az 1950-es �vekbeli rockabilly nagyjaihoz hasonl�tott, mint Carl Perkins, Scotty Moore (� Elvissel dolgozott) �s Duane Eddy. Az "All My Loving" (1963) �s a "She's A Woman" (1964) ennek az id�szaknak a tipikus k�pvisel�i.

1965-ben Harrison valami �jat hozott a nyugati kult�r�ba, amikor a "Norwegian Wood"-ban egy�tt dolgozott az indiai szit�rm�v�sszel, Ravi Shankarral. A vele val� hossz� egy�ttm�k�d�s eredm�nyek�pp George szerzem�nyei k�z�l sok alapult a hindu zen�n, p�ld�ul a "Love You To" (1966), "Within You, Without You" (1967), �s a "The Inner Light" (1968). Az indiai zene �s kult�ra a zenekar eg�sz�t befoly�solta, ennek p�ld�i a "Tomorrow Never Knows" vagy a "Dear Prudence" is. Harrison k�s�bbi munk�iban visszat�rt a nyugati zen�hez �s jelent�s popzenei zeneszerz�v� v�lt, id�nk�nt olyan t�m�kkal, amelyek jelezt�k kapcsolat�t az indiai zen�vel �s a hindu istennel, Krisn�val.

Ringo Starr szerepe a Beatles hangz�s�ban kev�sb� ismert, mivel Ringo maga ritk�n �rt dalokat. B�r �ltal�ban l�gy baritonj�r�l ("Yellow Submarine" vagy az "Octopus's Garden&quot, megb�zhat� dobj�t�k�r�l �s egyszer�, k�zvetlen modor�r�l k�zismert, � volt a felel�s a zenekar id�nk�nti �s megd�bbent�en autentikus country-hangz�s��rt is ("What Goes On", "Don't Pass Me By&quot.

A Beatles k�s�bbi zen�j�ben a dalok �teme lelassul, rendszerint nagyobb szerep jut a dallamnak �s a hangszerel�snek, mint a ritmusnak. Erre a st�lusra j� p�lda a "Penny Lane" (1967).

A zenekar 1966-os d�nt�se a koncertez�s befejez�s�r�l hirtelen ir�nyv�lt�st hozott. A "Paperback Writer"-t �rt kritik�k ut�n kreat�v energi�jukat a st�di�munk�kba �nt�tt�k, olyan eredm�ny �rdek�ben, amire b�szk�k lehetnek. A fejl�d�s trendje eddig is az egyre n�vekv� komplexit�s ir�ny�ba tartott technikailag �s st�lusukban is, de a folyamat l�tv�nyosan felgyorsult, mint az a Revolveren is l�that� volt. Az �j dalok t�m�ja t�bb� nem te, �n, szerelem, fi� �s l�ny tal�lkoz�sa �s hasonl�k voltak, mint 1963-ban, amikor munk�juk el�g nagy hasonl�s�got mutatott p�ld�ul a Hollies zen�j�vel is. Ett�l ekkorra el�g messze ker�ltek �s a t�m�k a h�zjav�t�st�l a cirkuszon �t a nonszensz dalokig terjedtek.

A zene bonyolults�ga, mely a Sgt. Pepper albumon olyan l�tv�nyos, a Yellow Submarine-en �rte el cs�cs�t. R�szben – az "It's All Too Much" �s az "Only A Northern Song" – az 1967-es lemezr�l kimaradt dalok ker�ltek r�, �s csak ekkor (1969 janu�rj�ban, a S�rga tengeralattj�r� filmzen�j�hez) ker�ltek felhaszn�l�sra. Nyilv�nval�, hogy a Beatles maga nem �rdekl�d�tt t�ls�gosan a projekt ir�nt, �gy nem �rezt�k fontosnak, hogy sok �j anyagot �rjanak hozz�.

A Revolver/Sgt. Pepper id�szak ut�n �gy t�nt, kreativit�suk kifulladt �s The Beatles elnevez�s� dupla albumukn�l, melyet nagyr�szt Indi�ban �rtak, visszat�rtek az egyszer�bb st�lushoz �s t�m�khoz (p�ld�ul "Birthday" – sz�let�snap). N�h�ny dal zeneileg (mint a "Why Don't We Do It In The Road" vagy a "Wild Honey Pie&quot sokkal kev�sb� volt �sszetett, mint legt�bb, k�t �vvel kor�bbi anyaguk �s 1969-ben, a "Get Back" projekt felv�teleikor – az 1970-ben megjelent Let It Be alapjai – a zenekar kezdett sz�tesni. (A projekt arra ir�nyult, hogy komoly hangtechnikai v�g�s �s egy�b mesters�ges hat�sok kik�sz�b�l�s�vel visszat�rjenek a zene alapjaihoz. A sors ir�ni�ja, hogy Let It Be-t agyont�mt�k al�fest� zen�vel, �s komoly mennyis�g� hangmont�ront�roz�st is alkalmazott rajta producere, Phil Spector). Mivel a Beatles nem akarta ennyiben hagyni a dolgokat, felvettek egy utols� albumot, az Abbey Roadot, amely �rettebb k�s�rlet annak a t�rekv�snek a megval�s�t�s�ra, hogy a st�di�technik�t a dalok jobb�t�s�ra haszn�lj�k ahelyett, hogy k�s�rletezn�nek, azt�n megn�zn�k, hogy is hangzik ez az eg�sz.

A Beatles sz�mait mai napig j�tssz�k k�l�nb�z� eml�kzenekarok koncertjein �s zen�s sz�npadi darabokban.

Zen�j�k igazi erej�t val�sz�n�leg John �s Paul kontrasztos st�lusa adta. Lennon sz�mai az akkori �zl�snek t�l szarkasztikusak �s skizofr�nek voltak, neh�z lett volna egy teljes, 45 perces albumot eladni vel�k; McCartney albuma pedig t�l ny�lasnak �g�rkezett. Mikor a k�t st�lust kombin�lt�k, a dalok kiegyens�lyozt�k egym�st. Egy kis keleties Harrisonnal megf�szerezve a lemezek sokkal er�teljesebbek lettek, mint az az egyedi sz�mok �sszess�g�b�l k�vetkezett volna.
�rdekess�gek [szerkeszt�s]

* Ringo Starr, Paul McCartney, Linda McCartney �s George Harrison is fell�ptek vend�gm�v�szk�nt a Simpsons c�m� anim�ci�s sorozatban, b�r nem egyid�ben. Ez az egyetlen nem variet� jelleg� m�sor, amelyikben mindegyik, John Lennont t�l�l� Beatles tag szerepelt.
* George Harrison r�szt vett Eric Idle �s Niel Innes Rutles c�m� filmj�nek elk�sz�t�s�ben, ami gyakorlatilag egy Beatles-par�dia. Innesnek m�g a Beatles dalok zen�j�t �s sz�veg�t is siker�lt kifigur�znia, alig kev�sb� hihet� sz�mokkal, mint az eredetiek voltak.
* A Beatles m�r az 1960-as �vekben szerette volna megfilmes�teni A Gy�r�k Ur�t, nyilatkozta egy �js�gnak Peter Jackson a nagysiker� film rendez�je, akinek maga Paul McCartney mes�lte el, hogy terv�kb�l v�g�l az�rt nem lett semmi, mert a megfilmes�t�s jogaival akkor m�g Tolkien rendelkezett, aki pedig nem lelkesedett az �tlet�rt, hogy a liverpooli n�gyes vigye moziv�szonra m�v�t. McCartney szerint John Lennon j�tszotta volna Gollamot, Csavardi Samut Ringo Starr, Gandalfot George Harrison, m�g maga McCartney Frod�t alak�totta volna. Jackson szerint az�rt is k�r, hogy a projektb�l nem lett semmi, mert a fi�k biztosan zseni�lis dalokat �rtak volna a filmhez.

Diszkogr�fia [szerkeszt�s]
Searchtool right.svg B�vebben: The Beatles-diszkogr�fia

* Please Please Me – 1963. m�rcius 22.
* With the Beatles – 1963. november 22.
* A Hard Day's Night – 1964. j�lius 10.
* Beatles for Sale – 1964. december 4.
* Help! – 1965. augusztus 6.
* Rubber Soul – 1965. december 3.
* Revolver – 1966. augusztus 5.
* Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band – 1967. j�nius 1.
* The Beatles (White Album) – 1968. november 22.
* Yellow Submarine – 1969. janu�r 17.
* Abbey Road – 1969. szeptember 26.
* Let It Be – 1970. m�jus 8.

Magyar nyelven megjelent k�nyvek [szerkeszt�s]

* Ungv�ri Tam�s: Beatles-biblia, 1. kiad�s, 1969
* Moln�r Imre – Moln�r G�bor: Halhatatlan Beatles – L�rai monogr�fia, Bp., Mag�nkiad�s, 1986 ISBN 963-500-451-6
* Ian MacDonald: A fejek forradalma A Beatles �s a hatvanas �vek, Bp., Park K�nyvkiad�, 2009 ISBN 978-963-530-869-9
* B�nosi Gy�rgy – Tihanyi Ern�: Beatles zenei kalauz (1958-1999) Az egy�ttzen�l�s esztend�i �s a sz�l��vek, Anno Kiad� ISBN 963-85389-5-3
* Lennon-McCartney: Yesterday – Beatles dalsz�vegek angolul �s magyarul, Bp., Maecenas K�nyvkiad�, 1990 ISBN 963-7425-32-2

K�ls� hivatkoz�sok [szerkeszt�s]
Commons
A Wikim�dia Commons tartalmaz The Beatles t�m�j� m�dia�llom�nyokat.

* Beatles dalsz�vegek
* A Beatles (Apple Corps) hivatalos honlapja
* Magyar nyelv� Beatles oldal
* Beatles oldalak gy�jt�lapja
* Notes on … Series by Alan Pollack Alan W. Pollack elemz�sei a Beatles dalair�l.
* A Beatles fot�z�sai
* beatles-discography.com A Beatles diszkogr�fi�ja �s t�rt�nete napr�l napra.
* Beatles a MusicBrainzen
* Beatles-mania.com Jegyzetek, inform�ci�k, f�rumok, dalsz�vegek…
* The Beatles Lyrics Dalsz�vegek.
* Steve's Beatles Page Minden dal sz�veg�vel.
* Steve Clifford's Beatles Website Rengeteg inform�ci� Beatles-relikvia gy�jt�knek �s rajong�knak.
* RealBeatles.com Beatles linkgy�jtem�ny.
* Beatlesweb.de A Beatles r�vid t�rt�nete.
* The Beatles Lyrics Dalsz�vegek.
* Beatle Money A Beatles kiad�sai, p�nz�gyei.
* Az FBI dosszi�i a Beatlesr�l
* A Beatles �s a brit inv�zi�
* Magyar Beatles oldal

The Beatles
John Lennon · Paul McCartney · George Harrison · Ringo Starr
Pete Best · Stuart Sutcliffe
Menedzsment
Allan Williams · Brian Epstein · Allen Klein · Derek Taylor · Lee Eastman · Neil Aspinall · Peter Brown · Mal Evans · Alistair Taylor · Apple Records · Dick James
Produkci�
George Martin · Geoff Emerick · Norman Smith · Ken Scott · Phil Spector · Jeff Lynne · Chris Thomas · Giles Martin · Abbey Road Studios
St�di�albumok
Please Please Me · With the Beatles · A Hard Day’s Night · Beatles for Sale · Help! · Rubber Soul · Revolver · Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band · The Beatles · Yellow Submarine · Abbey Road · Let It Be
K�z�plemezek
Long Tall Sally · Magical Mystery Tour
Feloszl�s ut�ni albumok
Live at the BBC · Anthology 1 · Anthology 2 · Anthology 3 · Yellow Submarine Songtrack · Let It Be… Naked · Love
V�logat�sok
1962-1966 · 1967-1970 · Past Masters · 1
Filmek
A Hard Day’s Night · Help! · Magical Mystery Tour · Yellow Submarine · Let It Be
Vide�k
The Beatles Anthology · All Together Now (DVD)
Kapcsol�d� szem�lyek
Eric Clapton · Klaus Voormann · Harry Nilsson · Derek Taylor · Cynthia Lennon · Yoko Ono · Linda McCartney · Pattie Boyd · Jane Asher · Maureen Starr · Olivia Harrison · Billy Preston · Rory Storm · Tony Sheridan · Horst Fascher · Andy White · Jimmy Nicol · Astrid Kirchherr · Magic Alex · Tony Barrow · Ken Mansfield · Peter Shotton
L�sd m�g
A Beatles tagjai · Rekord elad�sok · Love · Lennon/McCartney · Hat�s · Beatle boots · The Quarrymen · A Beatles feloszl�sa · Beatlemania · Az �t�dik Beatle · Paul halott · The Beatles (TV sorozat) · Brit Inv�zi� · The Ed Sullivan Show · Apple Corps · Northern Songs · Harrisongs · Startling Music · The Beatles Anthology · The Rutles · John Lennon's jukebox · Beatles-Platz · A Beatles �jraegyes�l�sei

* k�nny�zene K�nny�zeneport�l • �sszefoglal�, sz�nes tartalomaj�nl� lap

A lap eredeti c�me: „http://hu.wikipedia.org/wiki/The_Beatles”
Kateg�ria: The Beatles
Mit gondolsz err�l az oldalr�l?

Arra k�r�nk, sz�nj egy percet a cikk �rt�kel�s�re! A visszajelz�sek seg�tenek az oldal fejleszt�s�ben.
Megb�zhat�s�g: Teljess�g: T�rgyilagoss�g: St�lus:
N�zetek

The Beatles
The Fabs.JPG
Az egy�ttes 1964-ben
Fenn: John Lennon, Paul McCartney
Lenn: George Harrison, Ringo Starr
Inform�ci�k
Eredet Egyes�lt Kir�lys�g
Akt�v �vek 1960–1970
M�faj Rock
Pop
Rock and Roll
Kiad� Parlophone
Capitol Records
Apple Records
Honlap www.thebeatles.com
Tagok
John Lennon
Paul McCartney
George Harrison
Ringo Starr
Kor�bbi tagok
Pete Best
Stuart Sutcliffe
Jimmy Nicol (helyettes)

A Beatles volt a rockzene legnagyobb hat�s� �s legsikeresebb zenekara, akik 2004 v�g�ig vil�gszerte t�bb mint 1,3 milli�rd lemezt adtak el – t�bbet, mint b�rki m�s. A m�v�szetek b�rmely �g�t is n�zz�k, kevesen voltak, akik n�pszer�s�g�kh�z, kritikai elismerts�g�kh�z �s sz�lesk�r� kultur�lis hat�sukhoz m�rhet�ek.

A Beatles tagjai John Lennon (�nek, ritmusgit�r, billenty�s hangszerek), Paul McCartney (�nek, basszusgit�r, zongora), George Harrison (sz�l�git�r) �s Ringo Starr/eredeti nev�n Richard Starkey/ (do voltak; mindannyian az angliai Liverpoolban sz�lettek. A zenekar els�dleges dalszerz�i Lennon �s McCartney voltak. Karrierj�k sor�n kiadott lemezeik t�bbs�g�nek a producere George Martin volt. Menedzser�k 1967-ben bek�vetkezett hal�l�ig Brian Epstein volt.

A Beatles t�bb elad�si rekordot is fel�ll�tott �s t�bb mint �tven Top 40-es kislemez�k jelent meg. Az els� brit zenekar volt, mely folyamatos n�pszer�s�gre tett szert az USA-ban, nem kevesebb, mint 27 1. helyezett dalt jegyezve csak Nagy-Britanni�ban �s az USA-ban; ennek k�sz�nhet�en a Beatles a 20. sz�zad legsikeresebb zenekara lett. Az EMI 1985-�s becsl�sei szerint addigra m�r t�bb mint egymilli�rd lemezt adtak el vil�gszerte. „Yesterday” c�m� daluk a modern kori zenet�rt�net legt�bbsz�r feldolgozott dala (t�bb mint 3000 v�ltozata l�tezik).

Legkor�bbi szerzem�nyeik rock and roll �s R&B-gy�ker� popdalok, n�ha ballad�k voltak. Az �vek sor�n zeneszerz�kk�nt �s el�ad�kk�nt is egyre �sszetettebb� v�ltak. Rengeteg st�lust kipr�b�ltak, t�bbsz�r egybeolvasztottak n�h�nyat. Dalaik siker�nek k�z�ppontj�ban a mel�dia �llt. A sz�mtalan st�lus ellen�re dalaik v�djegye az �nek �s a vok�l min�s�ge volt. A pop �s rock mellett folk, country, rockabilly, blues, soul, doo-wop �s sok m�s is vegy�lt zen�j�kbe. T�bb �j zenei ir�nyzatnak voltak az �tt�r�i, ezek k�z� tartozik a pszichedelia („Strawberry Fields Forever”) �s a hard rock („Helter Skelter”, „Revolution”). Szint�n el�sz�r haszn�ltak dalaikban komolyzenei megold�sokat, nagyzenekari hangszereket, vagy �ppen egy eg�sz nagyzenekart.

1963-as felt�n�s�k igazi szenz�ci�t jelentett az Egyes�lt Kir�lys�gban, fiatal, sikoltoz� �s �juldoz� l�nyok t�megei k�vett�k �ket; a brit sajt� a jelens�gre a „Beatlem�nia” nevet akasztotta. Ez 1964 elej�re �tterjedt �szak-Amerik�ra �s az egy�ttes hamarosan vil�gszerte n�pszer� lett. �t �v alatt korai sikereik k�ts�gtelen�l egyszer� zen�j�t (mint a „She Loves You” �s az „I Want to Hold Your Hand”) m�v�szi, ig�nyes dalokk� fejlesztett�k (mint a Revolver, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band �s az Abbey Road albumok sz�mai). �k �rt�k a dalaikat, feszegett�k a st�di�k felv�teli lehet�s�geinek hat�rait, minden lemez�k �j, addig p�lda n�lk�li min�s�get �rt el – mindezekkel hossz�t�v� befoly�st gyakoroltak a popzen�re. Filmeket k�sz�tettek, a sajt� minden l�p�s�ket k�vette �s mintegy szimbolikus vezet�i lettek az 1960-as �vek ellenkult�r�j�nak, nyilv�nosan kutatva a keleti miszticizmust, a tudatm�dos�t� szereket �s a forradalmi politik�t.

Az egy�ttes 1970-ben oszlott fel.
Tartalomjegyz�k
[elrejt�s]

* 1 T�rt�net�k
* 2 1970-napjainkig: A The Beatles ut�n
* 3 A st�di�munka fejl�d�se
* 4 Filmek
* 5 Eredm�nyek
* 6 Zen�j�k
* 7 �rdekess�gek
* 8 Diszkogr�fia
* 9 Magyar nyelven megjelent k�nyvek
* 10 K�ls� hivatkoz�sok

T�rt�net�k [szerkeszt�s]
Az Indra Club, ahol a Beatles el�sz�r j�tszott miut�n meg�rkeztek Hamburgba

John Lennon 1956 nyar�n alak�totta a Quarrymen nev� skiffle zenekart. 1957. j�lius 6-�n egy rendezv�nyen l�ptek fel �s ekkor tal�lkozott Paul McCartneyval, aki hamarosan csatlakozott hozz�juk. 1958-ban egy ifj� git�ros, George Harrison ker�lt az egy�ttesbe, amely k�l�nb�z� neveken j�tszott. 1960-ban Hamburgba utaztak, ahol meg�llapodtak a The Beatles n�v mellett. Stuart Sutcliffe ekkoriban, 1960–61-ben szint�n vel�k j�tszott, �s hat�ssal volt megjelen�s�kre, st�lusukra. Menedzserk�nt id�nk�nt Allan Williams vagy Sam Leach dolgozott vel�k, am�g 1962-ben Brian Epstein v�glegesen �t nem vette ezt a szerepet.

Seg�ts�g�vel szerz�dtek az EMI lemezkiad� Parlophone csoportj�hoz. Az ekkor m�r k�t �ve vel�k j�tsz�, Pete Best nev� dobosukat elk�ldt�k a nagyobb gyakorlattal rendelkez� Ringo Starr kedv��rt.

A „Beatlem�nia” Nagy-Britanni�ban kezd�d�tt 1963. okt�ber 13-�n: ekkor adtak telev�zi� k�zvet�tette koncertet a londoni Palladiumban. Hamarosan �tterjedt az Egyes�lt �llamokra, az Ed Sullivan Showban val� fell�p�sek hat�s�ra. A popzenekar vil�gm�ret� szenz�ci� lett, �r�si rajong�t�borral �s d�h�dt t�mad�sokkal a kultur�lis kritika �s elismert el�ad�k, mint Frank Sinatra r�sz�r�l a zen�j�ket (amelyet faragatlannak �s zeneietlennek min�s�tettek) vagy megjelen�s�ket (botr�nyosan hossz� hajukat) illet�en.

1964-ben a Billboard 100-as sl�gerlist�j�n az �t vezet� helyet foglalt�k el; ezt a teljes�tm�nyt az�ta sem siker�lt senkinek sem megism�telni.
A Beatles a JFK Rep�l�t�ren, New Yorkban, 1964. febru�r 7-�n

1965-ben az MBE (Member of the Order of the British Empire; a Brit Birodalom Rendj�nek tagja) �rdemrend �t�dik oszt�ly�val t�ntett�k ki �ket, amely ugyan m�g nem j�r lovagi c�mmel, de �gy is el�g nagy vihart kavart. Szerint�k ez nem is nekik j�rna, hanem menedzser�knek, miszerint MBE=Mr.Brian Epstein. Lennon �s Harrison ebben az �vben kezdtek k�s�rletezni az LSD-vel, McCartney 1966-ban k�vette �ket. S k�s�bb a Lucy in the Sky with Diamonds c. sz�mukat be is tiltatt�k, mert �gy tal�lt�k, hogy a dal k�b�t�szerre buzd�tja a fiatalokat.

Lennon egy �ri�si botr�nyt kiv�lt� interj�ban kijelentette, hogy a kereszt�nys�g haldoklik, �s hogy a „Beatles n�pszer�bb, mint J�zus” K�s�bb, a heves b�r�latokat k�vet�en egy sajt�t�j�koztat�n bocs�natot k�rt, mert a Beatles dalait tilt�list�ra tett�k az amerikai r�di�k, a d�li �llamokban nyilv�nosan �gett�k el lemezeiket �s olyan radik�lis csoportokt�l kaptak fenyeget�seket, mint a Ku Klux Klan.

Utols� hivatalos koncertj�ket San Francisc�ban adt�k 1966. augusztus 29-�n; ezek ut�n a lemezekre koncentr�ltak. Kompoz�ci�ik �s zenei k�s�rleteik megn�velt�k m�v�szi elismerts�g�ket, mik�zben meg�rizt�k �ri�si n�pszer�s�g�ket. P�nz�gyi helyzet�k azonban rosszabbodni kezdett menedzser�k, Brian Epstein 1967-es hal�la ut�n, �s a zenekar kezdett sz�tesni. Utols�nak min�s�thet� koncertj�k egy, az Apple st�di� tetej�n t�rt�n� �l� fell�p�s 1969 janu�rj�ban, amelynek a felv�telei v�g�l a Let It Be albumon jelentek meg. 1969-ben vett�k fel utols� val�ban k�z�s albumukat, az Abbey Roadot (b�r 1970-ben t�bb, kor�bban felvett sz�mot dolgoztak �t �s jelentettek meg a Let It Be lemezen) 1970-ben hivatalosan is feloszlottak �s Lennon 1980-as hal�l�val az �jraegyes�l�s minden rem�nye elveszett. Ett�l f�ggetlen�l t�rt�nt egy „virtu�lis” egyes�l�s, mert 1995-ben k�t, eredetileg Lennon-felv�telt, a „Free as a Bird”-�t �s a „Real Love”-ot a Beatles egykori tagjai �tdolgoztak, �s megjelentett�k az egy�b, kiadatlan anyagokat tartalmaz� albumukon �s a kapcsol�d� dokumentumfilmen, a „The Beatles Anthology” projekt keret�ben.
1970-napjainkig: A The Beatles ut�n [szerkeszt�s]
Az Apple Records �p�lete a Savile Row 3 sz�m alatt
John Lennon szobra Liverpoolban

A zenekar hivatalos feloszl�sa el�tt �s ut�n, mind a n�gy Beatle jelentetett meg sz�l�albumot, bele�rtve Lennon John Lennon/Plastic Ono Bandj�t, McCartney McCartney-j�t, Starr Sentimental Journey-j�t �s Harrison All Things Must Pass-�t. Egyes albumaik tartalmaznak egy�ttm�k�d�seket alap�t� Beatles tagokkal; Starr Ringoja (1973) az egyetlen ami tartalmaz kompoz�ci�kat, el�ad�sokat a mind a n�gy�kt�l, hab�r k�l�n sz�mokban. Harrison megmutatta a szocio-politikai tudatoss�g�t, �s tiszteletet szerzett mikor megtartotta a Concert for Bangladesht New York City-ben, 1971 augusztus�ban, sok neves k�zrem�k�d� muzsikust�rssal, k�zt�k az indiai szit�r mester Ravi Shankarral.

Egy 1974-es kiadatlan jammel�si szakaszon k�v�l (k�s�bb a A Toot and a Snore n�ven v�lt ismertt�) Lennon �s McCartney nem r�gz�tettek egy�tt semmit.

Az 1975-ben a The Beatles szerz�d�s�nek lej�rata idej�n Az EMI-Capitollal, az American Capitol kiad� sietett p�nzre v�ltani a rengeteg Beatles vagyonr�szt, az csapat kreat�v vezet�j�t�l, �gy kiadtak �t LP-t: a Rock 'n' Roll Musicot (�ssze�ll�t�s a gyorsabb sz�maikb�l), a The Beatles At The Hollywood Bowlt (r�szleteket tartalmaz k�t kiadatlan koncertr�l a Hollywood Bowlban), a Love Songst (�ssze�ll�t�s a lassabb sz�maikb�l), a Raritiest(�ssze�ll�t�s olyan sz�mokb�l amiket nem adtak ki az USA-ban) �s a Reel Musicot (�ssze�ll�t�s olyan dalokb�l amik a filmjeikben hangzottak el). Volt m�g egy nem EMI-Capitol kiad�s isLive! at the Star-Club in Hamburg, Germany, 1962 c�mmel, ami a zenekar egy korai koncertj�r�l val� felv�tel a Star-Clubban, Hamburgban nem t�l j� min�s�g� szallagon. Ezen feloszl�s ut�ni LPk-b�l csak a Hollywood Bowl LP-t hagyta j�v� mindegyik egy�ttestag. Az eredeti brit CD-k amerikai kiad�s�n k�v�l 1986-ban, ezeket a Capitol American �ssze�ll�t�s LP-ket t�r�lt�k a Capitol katal�gusb�l.

1980. december 8-�n New York City-ben Mark David Chapman lel�tte John Lennont,az �r�lt rajong� m�g napjainkban is b�rt�nben van. A liverpooli "Imagine" eml�km�h�z rengetegen j�rnak zar�ndokolni. 1981 m�jus�ban George Harrison kiadta „All Those Years Ago” c�m� kislemez�t ami Harrison Beatlesszel t�lt�tt idej�r�l sz�lt. Egy h�ttel Lennon hal�la el�tt vett�k fel, Starr dobolt rajta, k�s�bb �jraszinkroniz�lt�k �j sz�veggel Lennon tisztelet�re. Paul �s Linda McCartney k�s�bb k�zrem�k�dtek mint h�tt�rvok�losok a sz�mhoz.

A BBC-nek sok Beatles felv�tele van, f�leg st�di�ban k�sz�ltek 1963 �s 1968 k�z�tt. Ennek az anyagnak a java adta az alapj�t az 1988-as r�di� dokumentum sorozatnak a The Beeb's Lost Beatles Tapesnek. 1989-ben t�bb kiv�g�s a Beatles munkafolyamatb�l felt�nt a r�di� sorozatban a The Lost Lennon Tapesben. K�s�bb, 1994-ben a legjobb BBC felv�teleket �tadt�k az Emi-nek aki kiadta �ket Live at the BBC c�men.

1988-ban a Beatlest beiktatt�k a Rock and Roll Hall of Fame-be. Beiktat�suknak est�j�n, Harrison �s Starr jelentek meg �tvenni a d�jat, Lennon �zvegy�vel Yoko On�val �s k�t fi�val. McCartney t�vol maradt, �s kiadott egy sajt�nyilatkozatot amiben „fel nem oldott neh�zs�gekre” hivatkozott Harrisonnal, Starr-ral �s Lennon �llapot�val kapcsolatban. Sz�l�ban Lennont 1994-ben, McCartney-t 1999-ben Harrisont pedig 2004-ben iktatt�k be.
A st�di�munka fejl�d�se [szerkeszt�s]

A producer George Martinnak nagy szerepe volt sikereikben. Sokat k�s�rletezett, hogy el�hozza a zenekarban rejl� lehet�s�geket. Egy gyeng�bb producer r�juk er�ltette volna n�zeteit �s megg�tolta volna az �ltala felismert �s b�tor�tott tehets�g �rv�nyes�l�s�t. Kor�bbi munk�inak (p�ld�ul a sk�t zen�t j�tsz� Jimmy Sanddel vagy a parodista Goon�kkal) k�sz�nhet�en nyitott szeml�let�, k�s�rletez� kedv� volt, aminek k�vetkezt�ben az egy�ttes sokat fejl�d�tt. Mivel a Beatles tagjai rajong�i voltak a Goon Shownak, Martin vel�k val� kapcsolata nagy benyom�st tett r�juk.

N�pszer�s�g�k cs�cs�n, az 1960-as �vek k�zep�n, k�t filmmel a h�tuk m�g�tt (Egy neh�z nap �jszak�ja �s a Help!) az egy�ttes befejezte a turn�z�st. Nem volt k�nny� sok ezer sikoltoz� rajong� el�tt fell�pni, akik rendszerint akkora zajt csin�ltak, hogy a zen�t nem lehetett t�le hallani, ez�rt 1966-ban abbahagyt�k a koncertez�st �s a lemezk�sz�t�sre koncentr�ltak.

A folyamatosan �j zenei hangz�s keres�se, k�b�t�szerek hat�sa �s a st�di�k technikai fejl�d�se olyan albumokat hozott l�tre, mint a mai napig klasszikusnak sz�m�t� Revolver (1966) �s Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band (1967). K�l�n�sen figyelemrem�lt�ak az olyan felv�teli „tr�kk�k”, mint a hangszerkeszt�s, a szokatlan mikrofonelhelyez�sek, v�ltoz� felv�teli sebess�gek mellett, hogy addig a popzen�ben nem haszn�lt hangszerek jelentek meg lemezeiken, von�sok �s r�zf�v�sok egyar�nt, indiai hangszerek, mint a szit�r, �s elektronikus zenei alkalmaz�sok, mint a mellotron �s a szintetiz�tor.

Egyre nagyobb gondot ford�tottak saj�t produkci�ikra. Paul McCartney n�vekv� dominanci�j�nak is szerepe volt azokban a fesz�lts�gekben, amelyek v�g�l az egy�ttes sz�tes�s�hez vezettek.

A n�pszer�s�g egyre terhesebb volt sz�mukra �s a The Beatles ("Feh�r Album&quot megjelen�s�nek idej�re nagyon k�zel ker�ltek a feloszl�shoz: a zenekar tagjai t�bb sz�mot egyed�l vettek fel, Ringo Starr pedig a felv�telek k�zep�n k�t h�tre elt�nt a st�di�b�l. 1970-re v�gleg b�cs�t mondtak egym�snak �s mindegyik�k megkezdte sz�l�karrierj�nek �p�t�s�t, v�ltoz� sikerrel.

L�sd m�g: A Beatles st�di�munk�i

Filmek [szerkeszt�s]

Filmkarrierj�k az Egy neh�z nap �jszak�ja c�m� (t�bbsz�r a Marx fiv�rek munk�ihoz hasonl�tott) 1964-es v�gj�t�kkal kezd�d�tt. Rendez�je az a Richard Lester volt, aki a telev�zi�s Goon Show-t is rendezte; ezt a filmet fekete-feh�rben �s dokumentumszer�en k�sz�tett�k. 1965-ben forgatt�k a Help! c�m�, sz�nes, fantasztikus filmet, egzotikus helyeken, t�m�ja egy James Bond-st�lus� svindli k�r�l bonyol�dik. A Magical Mystery Tour az amerikai �r�, Ken Kesey LSD ir�nyults�g� buszt�r�j�nak hat�s�ra k�sz�lt, de a kritika a brit t�v�bemutat� idej�n, 1967-ben f�ldbe d�ng�lte. M�ra a klasszikus kultuszfilmek k�z� emelkedett.

A S�rga tengeralattj�r� c�m� anim�ci�s film nem sokkal ezut�n k�sz�lt, de maguk a zenekar tagjai viszonylag kev�ssel j�rultak hozz�: egy �l�szerepl�s epil�gusban kaptak szerepet �s n�gy �j dalt is adtak, de ebb�l az egyik, az „Only A Nothern Song” a Sgt. Pepper egyik kimaradt sz�ma volt. Ett�l f�ggetlen�l a kritika �nnepelte a rajzfilm mer�sz, innovat�v grafikai st�lus�t �s humor�t, csak �gy, mint a filmzen�t.

1969-ben forgatt�k a Let It Be-t, amely a csapat hanyatl�s�nak dokumentuma; zen�je az azonos nev� albumon jelent meg, amit m�g az Abbey Road el�tt vettek f�l. Ez lett az utols� lemez�k, hosszas szerz�d�ses huzavon�val �s Phil Spector producer kont�rmunk�j�val megsp�kelve. �rdekes momentum, hogy a film�rt 1971-ben elnyert�k az Amerikai Filmakad�miai D�j�t, ismertebb nev�n az Oscar-t az eredeti dalbet�tek kateg�ri�ban. �m nem n�v szerint lett oda�t�lve a tagoknak a d�j, hanem mint "The Beatles" lettek megnevezve gy�ztesk�nt. A d�j�tad�n azonban nem voltak jelen, Quincy Jones ismert afro-amerikai zeneszerz� vette �t helyett�k.

2007-ben megjelent Across The Universe musical-filmben 33 Beatles dal sz�lal meg, �s a szerepl�k nevei is egy-egy dalb�l ismer�sek.(F�szerepl�k: Jude/Hey Jude, Lucy/Lucy In The Sky With Diamonds). A film k�sz�t�s�b�l az egy�ttes tagjai nem vett�k ki a r�sz�ket, a st�blist�n �gy vannak felt�ntetve, mint a dalok szerz�i.
Eredm�nyek [szerkeszt�s]

B�r tagjai viszonylag r�vid id�t t�lt�ttek egy�tt, a Beatles j� n�h�ny vil�grekordot �ll�tott fel, melyeknek egy r�sz�t m�ig sem d�nt�tt�k meg.

* A vil�g legsikeresebb el�ad�i, miut�n az EMI becsl�se szerint t�bb mint egymilli�rd lemezt/CD-t/kazett�t adtak el vil�gszerte
* �k kapt�k a legt�bb platinalem